Gyulai bambuszkert

Bambuszerdő Gyulán

A néhány centiméteres bambuszgyeptől a több, mint 10 méter magas példányokig jól megférnek egymás mellett, és láthatóan jól érzik magukat az eredeti hazájuktól messzire került gyulai bambuszkert lakói. Tulajdonosuk közel negyven éve kezdett el foglalkozni e növénycsoporttal...

Nagy László még egyetemi évei alatt, 1982-ben kezdett el a bambuszok iránt érdeklődni, mert megtetszett neki e növények habitusa, különlegessége, hogy fűféleként akár 30 méteresre is megnőhetnek az eredeti élőhelyükön. 
„Van egy egzotikus kisugárzásuk, ami többek között a bütykös szárszerkezetüknek is köszönhető, ez pedig nagyon idegen a nálunk megszokott növényektől. Titokzatos, rejtelmes növények, nem véletlenül gyakori dizájnelem a bambusz a lakberendezésben is” – mondja a kert tulajdonosa. 
Nagy László szenvedélye a gyakori debreceni füvészkertlátogatásokból indult, és idővel komoly gyűjteményre tett szert. A növények Gyulán belül a hosszú évek során kétszer is költöztek, de ma már végleges helyükön egy 2000 négyzetméteres folyóparti kertben leltek otthonra távoli hazájuktól. Ám ennek ellenére igen jól érzik magukat gazdájuk nagy örömére, aki választhat, hogy épp milyen bambuszfaj alkotta erdőben múlassa az idejét: a sokféle színes szárú óriás mellett bambuszgyep is megtalálható a telken…
A gyulai történelem-néprajz szakos tanár az elmúlt évtizedekben már eddig is sokat tett a bambuszok meghonosításáért hazánkban, ám úgy véli még lenne tennivaló. 
A növény agresszív terjedése a kertben néha hátrány, máshol előny. Megújuló papíripari alapanyagként, vagy mindig újratermelődő energiaerdőként is lenne létjogosultsága ezeknek az óriás fűféléknek hazánkban is...

Európai léptékben is jelentős gyűjtemény

A mintegy 16 bambusznemzetség 102 bambuszfajtájával Európa egyik legnagyobbik gyűjteményének egyike a ez, ahol kísérőnövényként megtalálhatók banánok, pálmák, fügék, télálló citromok, és a bambuszos keleti hangulathoz szintén kötődő lótusz. Körülbelül 1200-körüli bambuszfaj található a Földön, ezeknek a 10 százaléka megtalálható itt, tehát ennyi megélne hazánkban bárhol. Főleg ázsiai fajok, de afrikai, észak-amerikai bambuszok is élnek a kertben.
„A kínaiak szerint kreatív energiafelhők lengik körül a bambuszt” - mondja a tulajdonos, aki az American Bamboo Society első kelet-európai tagja. A fajtaválaszték bővül, szerencsére sok taxon képes elviselni az alföldi telek, és aszályos nyarak viszontagságait. A gyűjtemény legmagasabb növénye 15 méteres, a kisebbek bokor nagyságúak és a fűnyíróval nyírt bambuszgyep 7-8 centiméteres. A leggyorsabban növő itt megtalálható bambusz a Phyllostachys vivax, ami naponta 24 centimétert nő tavasszal. Néhány helyen be lehet sétálni a „fa termetű füvek” birodalmába, de sok az áthatolhatatlan, dzsungeles rész is. 

Sokféle dolog készül belőle

A bambuszok különös növények, tavasszal például hallani lehet a növekedésüket olyan serényen hajtanak a föld alatt. Ha belépünk a bambuszerdőbe, ott körülbelül 3 fokkal hűvösebb van, mint kint árnyákban. A bambusz a mindenség egyfajta ígérete, amit alátámaszt, hogy rengeteg módon felhasználható. Nagy László mutatott bambuszból készült pálinkáspoharat, olyan bambuszpipát, melyeknek egyig fele pipa, másik oldala pálinkáspohár, vadászatra alkalmas fúvócsövet, különféle hangszereket (pánsípot, okarinát), de nyílvesszők és azok tartójának is alkalmas a növény szára, sőt „esőcsináló” bot is készül belőle, melyet ha lassan forgatunk esőkopogásra hasonlító hangot ad, és állítólag bevonzza a csapadékot. A bambusz építőanyagnak, horgászbotnak, sétapálcának is jó, de kiváló a fűtőértéke is, csak keverni kell más faanyagokkal mert olajtartalma miatt belobbanásakor hirtelen túl nagy hőt ad. 
Egyik fajának bársonyos szőrözöttségét régen lekaparták és naranccsal illatosítva púderként használták. A bambusznak több mint 5000 féle felhasználási lehetőségét ismerik, többek között még lambéria, legyező, préselt tálak, is elkészíthetők belőle. Utóbbiak valószínűleg az egyszer használatos vendéglátóipari műanyagokat váltják majd le hamarosan.
India papírgyártásának a 40 százalékát bambuszerdők irtásával fedezik, ami csak nevében irtás, hiszen gyorsan megújul a terület növénytakarója. A kisebb fajokat darálják, áztatják, ebből készülnek például a bambusz zoknik.
Némelyik fajával azonban embereket is kínoztak régen. Egyik módszer szerint megitatták az embert a növényi szőrökkel dúsított itallal, ami bedagadt a gyomrában és nagy kínokat okozott. Másik kínzási, sőt emberölési forma azon alapult, hogy a bambusz terjedő gyöktörzse nagyon erős, a hajtása hegyes, kovasavtartalma miatt pedig kemény, valamint egy nap alatt akár 20-25 centimétert is képes nőni. Az áldozatot a földre lefektették, kikötözték és hagyták, hogy a növekvő bambusz hajtásai átszúrják a testét.
Nagy László szereti a bambuszrügyből készült ételeket, és mint említi akár a növény üreges szárába töltve is elkészíthetők finomságok... A Földön élő bambuszok közül nagyon sok ehető, vannak kifejezetten jó ízűek, meg kevésbé ízletesek is. A gyűjteményben 19 ehető bambuszfaj található. Egyesek zsenge hajtásai nagyon jól puhulnak a konyhai feldolgozás során, mások rostosabbak, kissé próbára teszik a fogakat. Áprilisban lehet a rügyeket felszedni, mielőtt 30 centisre nőnének. Néhány perces főzés után szójaszósszal, paradicsomszósszal leöntve nagyon jó egytálétel, vagy köret készülhet belőle. Keleten a bambuszt rendszeresen fogyasztó embereknél a vastagbélrák kockázata minimális, lévén ez egy rostokban nagyon dús táplálék. 

A keleti óriás

A bambusz a föld egyik legnagyobb növénye, hiszen amit látunk egy-egy szál helyett az egész bambuszerdő egy növény, mivel a feljövő szárak a föld alatt kapcsolatban vannak egymással. Erre bizonyíték az az algériai bambuszerdő is, mely egy folyótól indulva és 200 méterre eltávolodva attól a sivatag irányába növekszik. Ez csak úgy lehetséges, ha a folyóból vizet felvevő rész ilyen távolságra továbbította az éltető nedvességet a telep azon részeire is, ahol ebből hiány van.
A bambusz igyekszik minden területet elfoglalni, hiszen egymaga erdőalkotó. Japánban egész völgyeket beborít egy növény. Közép Kínában a bambusztenger nevű helyen a Phyllostachys pubescens fajhoz tartozó bambuszerdő igen híres, hiszen ameddig a szem ellát ezt a területet gyakorlatilag egy darab növény rengeteg hajtása uralja. Ennek az óriási kiterjedésű növénynek a hajtásai combvastagságúak és 27 méter magasak. Ez a faj Olaszországban két villanyoszlop magasságúra nő, és ezt nálunk is tudni fogja hamarosan, hiszen az egyre enyhébb teleink miatt hamarosan itt is eléri majd ezt a méretet. A Bambusa vulgaris pedig egy kozmopolita faj, mely a legtöbb kontinensen megtalálható, de hogy hogy tudott ennyi fele elterjedni, az máig rejtély.
A bambusz nagyon jól alkalmazkodó növény, örökzöld lombja fajtól függően a mínusz 15-20 fokot is kibírja, de van amelyiknek a mínusz 40 sem árt. A forró nyarakhoz is jól tud alkalmazkodni a legtöbb bambusz. Van olyan, amelyik csak 60-120 évente virágzik. Nagy László tőosztással szaporítja a növényeket, mert bár látható némelyiken mag, azok nem érnek be nálunk.

Könnyen tartható

A bambuszokat sokat trópusi, szubtrópusi fajnak tartották, ezért nem is próbálkoztak korábban ezek meghonosításával a kutatók. Nagy László honosítási tevékenységének köszönhetően ma már sokféle bambusz él hazánkban, kapható a kertészetekben. A bambuszok szinte bármilyen talajban megélnek nagyon tág tűrésűek, könnyen alkalmazkodnak a környezeti körülményekhez. 
E növénycsoport egyik érdekessége, hogy ültetés után egy-két évig úgy tűnik, nem csinál semmit a növény, nem fejlődik. Ez azonban csak a látszat, a föld alatt nagy hódítóhadjáratra készül, és egyszer csak megjelennek a hajtásai. Évről-évre több és magasabb hajtásokat hoz. A bambusz 6-10 év alatt növi ki magát, addigra éri el az adott faj a mi klímánkon elérhető magasságát.
Sok gondozást nem igényel, lényeges a kordában tartás, amit például úgy oldhatunk meg, hogy 70 centiméter mélyen palával, gumival, műanyag lemezzel körbevesszük azt a területet, amit neki számunk. Ha nagyon terjedni kezdene, a kibukkanó hajtások kiszedésével jelezhetünk a növénynek, hogy arra ne terjedjen tovább, mintha a „kezére ütnénk”. Ha talál egy vakondtúrást abban halad a hajtása. Arra is van példa, hogy a határoló szélén kibukkan a hajtás, átnövi a határolót fölülről, majd újra lemegy a földbe. A növényi intelligencia egyik bizonyítékaként a bambuszok növekedésében logika figyelhető meg... 
A nagy növésűek szeretik a napot, az alacsony növésűek pedig erdei aljnövények eredeti élőhelyükön, így ezek árnyéktűrők. Gondozási munkája a bambuszoknak a