Kezdjük az alapoknál

Az Orchideaceae családot, magyar nevén a kosborféléket jelenleg a legfajgazdagabb növénycsaládként tartják számon, fajainak száma 40.000 köré tehető. Igen elterjedtek, a trópusi égövtől kezdve egészen a mérsékelt övig találkozhatunk velük. Ennek eredményeképp életformájuk is igen változatos. Legismertebbek a trópusokon előforduló epifita orchideák, de csakugyan találunk közöttük liánokat és a klímánkon csak talajlakó fajokat is.

Szaporodásuk sem mindennapi

A család virág szerkezetéről általánosságban elmondható, hogy a 3 lepellevélből álló belső lepelkör egyik tagja mézajakká módosul. Nagyban ez járul hozzá, hogy dísznövényként is olyan kedveltek. Emellettaz igazi nagy változás azonban az ivarleveleknél figyelhető meg.  A porzók többsége staminodiumokká módosul és ránő a bibe felületére, míg a fertilis portokok pollenzsákjában lévő pollenek ragacsos tömeggé, úgynevezett polliniummá állnak össze. Ezek ragadnak rá a beporzókra egy nyél segítségével, vagy éppen önmagukban és így kerülnek át a másik virág bibéjére. Ennek a beporzási technikának köszönhetően a kifejlődő toktermésben több ezer mag is lehet.

Gombák és orchideák kapcsolata

Ez a rengeteg mag mind tápláló alapszövet nélkül indul útnak, így önmagukban nem is életképesek. Minden orchideának gombapartnerre van szüksége a csírázáshoz. Ezek a gombapartnerek lehetnek nemzetség-, sőt fajspecifikusak is, kutatásuk jelenleg is zajlik. A kicsírázott magokból lassacskán kifejlett növények cseperednek, ám szimbiózisukat a gombafonalakkal továbbra is fenntartják, mivel azok fontos tápanyagokat szolgáltatnak számukra. Sok orchidea faj ily módon tartja fenn igazán életfunkcióit, fotoszintézisük mellékes, ez azt is eredményezi, hogy sokszor ezen szimbiózis megbontása esetén életképtelenné válnak.

A megtévesztés mesterei

Erre is nagyon jó összefoglalót láthatunk az előadásban. Az orchidea fajoknak csupán csak töredéke termel nektárt, mivel ez igen energiaigényes folyamat. E édes csábítás híján más eszközökkel kell magukhoz csalogatniuk a beporzókat. Erre több megoldást is kifejlesztettek az evolúciójuk folyamán. Egy részük egyszerűen szép, feltűnő virágaival úgy fest, mint egy nektártermelő és így kelti fel az érdeklődést. Mások még ennél is ravaszabbak. Úgyszintén feltűnő virágokat fejlesztenek, ám ezek nem egyszerű felépítésűek, tartájcsapdásak, kinézetükkel papucsra emlékeztetnek. A rovarok belepottyannak ebbe a csapdába, amelyből csak egy irányba tudnak kimászni. Mindeközben a virág sajátos morfológiai tulajdonságai miatt a beporzó rovar egyszerre termékenyíti meg a növényt és viszi magával a következő pollonium adagot. Egyes nemzetségek fajainak azonban még ennél is elképesztőbb a taktikájuk. Egyenesen bizonyos rovarok nőstényeinek feromonjaira hasonlító illatanyagokat termelnek és megjelenésükben is ezekre a rovarokra hasonlítanak virágaik. A hímeket ezáltal megtévesztik és ennek köszönhetően történik a megporzásuk.

Gazdasági hasznuk is jelentős

A dísznövényként értékesített trópusi orchideákat mindnyájan jól ismerjük, ám azt talán kevesebben tudják, hogy egy igen jelentős fűszer is az Orchidaceae családhoz köthető. A Vanilla nemzetség néhány fajának toktermését, a vaníliát széles körben hasznosítják, a világ második legdrágább fűszereként tartják számon. Egyebként nem csak ez az egyetlen felhasználási módjuk a konyhában. Hagyományosan több kosborfaj ikergumóját is fogyasztották, afrodiziákumként használták. Manapság ez már nem jellemző hazánkban, mivel minden Magyarországon őshonos orchidea védett.

Végezetül tényleg elképesztő látni, hogy mily összetett családról van szó, a beporzók csalogatásától kezdve, a beporzáson át a csírázásig és azon túl. Dr. Bódid Judit előadásában remekül foglalja össze mindezeket, aki még részletesebben szeretne hallani a fent említettekről, annak mindenképpen ajánlom figyelmébe. A képre kattintva elérhető az előadás a YouTube-on:

.

.

.

Forrás:

https://www.youtube.com/watch?v=qgQLCSkpRlI (Dr. Bódis Judit előadása)

Penksza K. (szerk.) (2021): Általános növénytan (agrárszakos hallgatók számára)

.

Képforrás:

https://szepvilagunk.weebly.com/faacutek-viraacutegok/utanozas-nem-csak-majomszokas