Tiszakürti Arborétum
A Tige család volt az, aki először Tiszakürtön egy kisebb vadászkastélyt épített, majd otthonául is e községet választotta. Gróf Tige Lajosnak egyetlen lánya született, akit a szarvasi birtokkal rendelkező hadmérnök gr. Bolza József fia kért feleségül. Az ifjú pár Pozsonyban élt, de nagyszabású terveket szőttek a tiszakürti birtokon, udvarházat kezdtek el építeni a régi vadászlak helyén a református templom melletti nagy, falusi telken. A templom alatti erdős mocsaras kb. 27 kh területű (17 ha), a Tisza rendszertelen kiöntései miatt szinte hasznosíthatatlan birtok megszerzése után, a világot járt Bolzák ebbe főúri kertet álmodtak bele.
A grófi kert alapjául a református egyháztól megvásárolt erdős-mocsaras birtokrész szolgált, melyen a megközelíthetetlen mocsárnak köszönhetően szinte érintetlen formában megmaradt a Tisza magasabb térszintjének tölgy-szil-magaskőris alapú erdőrészlete. A tulajdonba adást követően erdőt látott és erdőben gondolkodni tudó embert bíztak meg az alapok megvetésével. Csak annyit tudni róla, hogy Erdélyből jött és Tompa Mihálynak hívták. Elképzelése nagyon egyszerű volt. Meghagyni az értékeset és eltávolítani az építendő kert számára értéktelent. Igazi erdőt értőként szabta a gróf úr igényeinek megfelelően a rábízott értéket. Milyenek is voltak a kívánalmak? Elsősorban legyenek a főúri létet kiszolgáló kerti létesítmények, és másodsorban legyen lehetőség, az eredeti honos növényanyag kísérete mellett, külhoni növények telepítésére is.
Az alapjaiban kialakított kert lehetőséget adott a külhoni fajok telepítésére is. A kb. 130 éve elindult exóta telepítéskor platánok, hársak, amerikai tölgyek, fenyőfajok kerültek elültetésre, de helyet kaptak az ország és Európa más vidékeiről származó növények is (nehézszagú boróka, luc-, fekete-, erdei és jegenyefenyők). Ilyen alapokon jöhetett létre egy főúri kert, melyet később arborétummá lehetett fejleszteni.
Az első világháború harci cselekményei nem érintették a falut. A kert fejlődése szempontjából a két világháború közötti időszak nem volt jelentős, mert a társadalmi átalakulások a család szegényedéséhez vezettek. Fejlesztésre nem, csak fenntartásra jutott a grófi költségvetésből. 1944 októberében a szovjet csapatok főhadiszállásként jelölték meg a kastély épületét és telepítették ki a bennlakó tulajdonosokat. Szinte kivédhetetlenek voltak az orosz katonák okozta károk. Leginkább tüzelőnek használták fel az általuk jobban ismert és könnyebben kivágható fenyőfajokat. A front tovább haladtával a birtok a néphatalom kezébe került, így a kert is. A helyi hatalom gyorsan rájött, hogy nem engedheti szétlopni ezt az értéket és már 1946-ban kerülőket alkalmazott a falopások megelőzésére. A kastély épülete az oroszok kivonulása után kis időre visszakerült a faluban lakó kisasszonyok tulajdonába, amíg 1946 tavaszán a parkkal együtt állami tulajdonba került.
1961-ben elkezdődött a terület teljes bekerítése. A döntés adott volt, grófi parkból arborétumot kell létrehozni. Ekkor újra összekapcsolódhatott a két Bolza testvér, József és Pál szellemi örökségeként ránk hagyományozott tiszakürti és szarvasi kert. Saját faiskolát is indítottak a szükséges növények felnevelésére, de jutott innen növény a környező falvak szépítésére is. 1968-ra gondozott gyepfelületek, fehér murvával felhintett utak várták az idelátogatókat.
Az elért eredmények láttán 1971-ben Megyei Tanácsi határozattal az arborétumot megyei védett területté nyilvánították és ezt követően a megyei vezetők már a bővítésen gondolkodtak. Így valósulhatott meg 1975-ben az eredeti arborétum 17 ha-os területének, 10 ha-ral való kibővíése. A teljesen új kihívást szintén Bauecker Alajosnak kellett megoldania. Elgondolása szerint az ide telepíthető hazai erdőtársulások és egy amerikai vöröstölgyes alkalmazásával, kedvező klíma megteremtése érdekében szegélyerdőt kell telepíteni. A keletkezett belső szabadtereken, híres botanikusunk Soó Rezső növényrendszertanának felhasználásával rendezte el a fás szárú növénycsaládok nemzetségeit.
1985 évvégén megszületett a Tiszakürti Arborétum, a Szolnok Megyei Tanács szakmailag önálló, pénzügyileg sajátköltségvetéssel rendelkező félig önálló intézménye lett. A Természettudományi Múzeum munkatársai Dr. Debreczy Zsolt és Dr. Rácz István, miután megismerték az arborétum fejlesztésével való problémáimat szinte azonnal szárnyaló és nagyszabású tervekkel állottak elő. Integráljuk egy sokkal nagyobb területbe az 1975-ös terveket és növeljük meg a meglévő 27 ha területet 60 ha-ra. Erre a koncepcióra sikerült a megyei vezetést is megnyerni és az akkor már szaktanácsadóként működő párostól megrendelték a Tiszakürti Arborétum távlati fejlesztési tervét.
1990. január elsejétől a Tiszakürti Arborétum a Szolnok Megyei Tanács költségvetésébe beépülve teljesen önálló intézmény lett. Az első önálló neve az intézménynek: Szolnok Megyei Tanács VB. Arborétuma Tiszakürt.
2001 szeptemberében az 1996-ban Országos Védelemre beadott beadványunkat elfogadták és azóta a park területe (60 ha) Országos Természetvédelmi Terület.
Az 1987-ben megtervezett nagyszabású gyűjtemény alapjai ezzel megteremtődtek. Mára minden feltétel adott arra, hogy a jövőben országosan is meghatározó fásszárú növénygyűjtemény jöhessen létre és a következő generációk is gyönyörködhessenek és pihenhessenek a Tisza-vidék életerőt sugárzó fái alatt.
